Bámulok az erkélyről a csendet nézve.Gondolatom füstként száll bele az éjbe.Beszív...kifúj...Égeti a hideg az arcom.Beszív...kifúj...Megint a szomszéd tévéjét hallom...de bevallom,elkábít ez az olvadó nyugalom.
Hogy jól vagyok-e? Nem panaszkodom.Örülhetek, végre nem…