Felborzolt arcú reggel,kialvatlan sóhaj száll.Vasbeton az ágy,tűpárna a paplan.Minden éjjele álmatlan.Egy kérdőjellel több,egy ponttal kevesebb,s fekszik gondolatok tengerén,a szavak már nem jönnek rég.Elúsztak messze,mikor még végtelen volt a nyár,s mikor a bút még elmosta a Tisza, az eső, az…